K2 Vitamin Hatása Az Érrendszerre | K2-Vitamin Hatása A Csontritkulás Kezelésében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az utóbbi években számtalan klinikai vizsgálatot végeztek, melyek eredményei igazolják, hogy az eddig kevéssé ismert K2-vitamin kulcsszerepet játszik az egészséges csontsűrűség fenntartásában. A vitamin jótékony hatása annak köszönhető, hogy serkenti a csontok kalciumfelvételét, azaz "behajtja" a kalciumot a vérből a csontokba. A K2-vitamin az erek falának kalciumtartalmát szabályozó fehérjék (MGP-protein) működéséhez is elengedhetetlen. K2-vitamin hiányában ez a fehérje inaktív (uMGP), így nem képes megakadályozni a kalcium lerakódását az érfalakba, magyarul az érelmeszesedést. Mivel az MGP a teljes szív- és érrendszerben kifejti hatását, a K2-vitamin hiánya a teljes szív- és érrendszer elmeszesedését okozza. Az életkor előrehaladtával az egyéb tüneteket nem okozó, enyhe K2-vitamin-hiány az érrendszer teljes elmeszesedését okozhatja, ráadásul a menopauza után a nőknél jelentős csontritkulás kialakulását is eredményezi.
Hours
A K vitamin fontos szerepet játszhat az érelmeszesedés, a csontritkulás, a rák és az öregedés védelmében. Az öregedés folyamatának jellemzői, hogy a lágy szövetek (szívbillentyű, mirigyek, vérerek) elmeszesednek. Kutatásokkal bizonyították, hogy ennek oka nem az, amit tévesen hittünk eddig, vagyis hogy a táplálkozással bevitt kalcium okozza, hanem az, hogy az öregedéssel folyamatosan veszítjük el a kalcium egyensúly fenntartásának képességét. A K vitamin segít gyorsan visszaállítani a kalcium egyensúlyt. A K vitamin hatásának károsodása gyors csontritkuláshoz, érelmeszesedéshez, törékeny csontokhoz és a szív- és érrendszer rossz működéséhez vezet. Ezek a betegségek a civilizált országokban a munkaképtelenség és a halálozás vezető oka. A K vitamint 1929-ben fedezték fel, és kezdetben azt gondolták, csak a normál véralvadáshoz van rá szükség. Fontos szerepe van a csontok és az érrendszer egészségében, fontos a sejtnövekedés szabályozásában, a sejtek vándorlásában, szaporodásában és elhalásában, támogatja az immunrendszer működését és gátolja a krónikus gyulladásokat.
A K-vitamin gyakorlatilag mindenkinek ajánlható megelőzés céljából. A legtöbb tájékoztató szerint a K-vitamin legjobban a csontritkulás megelőzésére használható, de más okból is lehet szedni: az érelmeszesedés elkerülése végett; a magas vérnyomásban szenvedőknek; szívkoszorúér-betegség, agyi keringési zavarok (már a szédelgés is tünet! ) esetén; látási, veseműködési, végtagkeringési zavarok esetén; ha szeretnénk elkerülni a csontritkulást; ha sokat sportolunk; a sportolóknak magasabb a kalciumigényük; 40 év felettieknek, illetve változó korú (menopauzás) nőknek; ha gyulladásos folyamatok alakulnak ki a szervezetben; ha allergiánk van; ha cukorbetegek vagyunk, mert segít az inzulintermelésben; Alzheimer-kórosoknál lassítja a betegséget. A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, de nem raktározódik hosszú ideig a szervezetben. A test K-vitamin szükségletének felét K1-vitamin formájában, a táplálékkal visszük a szervezetbe, a másik fele a bélben keletkezik megfelelő előanyagokból, a jótékony hatású baktériumok közreműködésével: ez a K2-vitamin.
Teljes
K2-vitamin a húsokban, tojásban, tejtermékekben található, legaktívabb formája, az úgynevezett MK-7 pedig érlelt sajtokban vagy az Ázsiában népszerű nattóban (fermentált szójabab). A K2-vitamin tízszer aktívabb, mint a multivitaminokban található, növényi eredetű K1-vitamin. A K1-vitamint a máj gyorsan lebontja, így pár óra alatt távozik a szervezetből, az MK-7 pedig még 72 óra múltán is kimutatható a vérkeringésben. Egy nagy létszámú klinikai vizsgálat, a Rotterdam Heart Study, melyben 4800-an vettek részt, kimutatta, hogy sokkal jobb azoknak a szív- és érrendszeri állapota, akik táplálkozásuk során nagyobb mennyiségű K2-vitamint fogyasztanak, mint azoknak, akiknek a táplálékában csak kevés K2-vitamin található. A nagyobb K2-vitamin-bevitel a főverőér enyhébb fokú meszesedésével jár, míg az alacsonyabb K2-fogyasztás közepes vagy súlyos érelmeszesedést eredményez. Ami viszont a legmegdöbbentőbb, az az, hogy állatkísérletek tanúsága szerint az erek elmeszesedése visszafordítható: az említett kísérletek során a K2-vitamin hatására az érelmeszesedés 37%-os csökkenését figyelték meg.
A K1-vitamin (más néven fillokinon) a növényi szervezetek által előállított molekula, amit nagy mennyiségben tartalmaznak a leveles zöldségek (pl. kelkáposzta, spenót, karalábé, kelbimbó). A K2-vitamint (más néven menakinont) a bélbaktériumok termelik; a K2-vitaminban dús ételek közé sorolhatók a sajtok, a húsok, illetve a tojás. A képet bonyolítja, hogy a K2-vitaminnak több fajtája is ismert, így például a menakinon-4 (MK-4), illetve a menakinon-7 (MK-7). Több vizsgálat is igazolta, hogy mind a K1-, mind a K2-vitamin kedvezően befolyásolja a csontok ásványianyag-tartalmát. A K-vitamin éveken át tartó alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy a csontozat tömegének és szilárdságának a kor előrehaladtával járó csökkenése mérsékeltebb legyen. Ezzel összhangban a változókorban lévő nőknél való K-vitamin-alkalmazás elősegítheti a csontvesztés és a következményes csontritkulás megelőzését. Egyes tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a megfelelő K-vitamin-szint a csonttörések kockázatát is csökkentheti.
Country
A vitaminok sokszor segíthetnek a betegségek megelőzésében, és kezelésében, de érdemes minden esetben kikérni a kezelőorvos véleményét, ha új vitaminkészítményt szeretnénk alkalmazni - idézi a a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság közleményét.
- K2 vitamin hatása az érrendszerre city
- Általában a K2-vitaminról: hatása az emberi szervezetre
- K2 vitamin hatása az érrendszerre
Index - Tudomány - Tényleg kell nekünk a K-vitamin?
A csontritkulás kezelési lehetőségei Olvasson tovább! K-vitamin - Mikor fogyasszuk és mikor ne? A csontritkulás megelőzése, rizikófaktorai és kezelése Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit Forrás: Osteológiai Közlemények
Ezután azonban, a hónapok múlásával, egyre jobban karakterizálódott a K 2 -vitamin mindennapos, alacsony dózisú fogyasztásának jótékony hatása: a csontok minőségének alakulása, a hatóanyagot kapott nők csontozatának csontritkulással szembeni ellenállóssága egyre szignifikánsabban mutatkozott a kontroll, azaz placebót kapó asszonyoknál mért eredményekhez képest. Szükséges-e az étrend-kiegészítő? Mindezek alapján végül igazolódott a tény, hogy a K 2 -vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők rendszeres fogyasztásának igenis van létjogosultsága a postmenopauzális csontritkulás megelőzésében, illetve a kialakult formák mérséklésében. Ehhez azonban tartós, legalább egy évet meghaladó vitaminpótlás szükséges. Az, hogy más szervezetek számára hogyan jelentkezik ez a jótékony hatás (lásd: nem postmenopauzális), jelenleg is kutatások tárgyát képezi. A csontritkulás kezelési lehetőségei Korábban a csontritkulás (oszteoporózis) kezelésének alapvető készítményei a hormonok voltak, azonban a hormonkezelés biztonságossága miatti aggályok miatt egyéb gyógymódok vették át a vezető szerepet.
A K-vitamin egy olyan tápanyag, ami szükséges a megfelelő véralvadáshoz. A K-vitamint megtaláljuk számos zöldségben, de a K-vitamin krém és kiegészítő formájában is elérhető, ezenfelül a gyomor-bél traktusban található baktériumok is képesek szintetizálni. A K-vitamin felhasználása A K-vitamint általában a véralvadási zavarok használják. A K-vitaminról megállapították, hogy nagyon fontos abban is, hogy támogassa a csontképződést, illetve véd az olyan problémákkal szemben is, mint a csontritkulás vagy a csonttörések. Ezenkívül a K2-vitamin abban is hatékony lehet, hogy enyhítse a cirózis billaris okozta viszketéseket is. Még több kutatásra van szükség ahhoz, hogy nagy biztonsággal meg lehessen határozni, hogy a K-vitamin mi módon képes kezelni bizonyos vérzéseket vagy véralvadási problémákat, de az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a K2-vitamin számos egészségügyi probléma esetében használható magas hatékonysággal. K-vitaminban gazdag élelmiszerek A K-vitamin legjobb forrásai a zöld leveles zöldségek, a következők közül bármelyikkel megeszünk naponta legalább 2 marékkal, azzal már fedeztük a napi bevitelnek nagy részét: kelkáposzta spenót fehérrépa zöldje kelkáposzta mangold petrezselyem rukkola kelbimbó brokkoli római saláta K1-vitamin vs. K2-vitamin A K1-vitamin (más néven a fillokonin) egy olyan természetes formája a K-vitaminnal, ami a növényekben található meg.