Jól jöhet a szárazsampon is néha Fotó: Shutterstock Ne tedd: Egy hét szárazsamponnal! Nem, ennyire nem szabad elodázni a hajmosást, hetente csak két alkalommal használd, a fejbőröd és hajad is hálás lesz. Ha úgy érzed, hogy a természetes tisztulási folyamattal így sincs rendben valami, akkor használhatsz hámlasztó termékeket is. Hadd szóljon! Nem, a kevesebb ebben az esetben is több, vagyis csak a tövekre fújj belőle és csak mértékkel, különben a hajad teljesen elveszíti a fényét. Hogy tényleg eljusson a célhoz, érdemes szétválasztani a hajat, így könnyebben hozzáférsz a tövekhez. Nedves, száraz, nem mindegy. Nem, a szárazsampont csak száraz hajra szabad felvinni, különben összecsomósodik a nedvességtől – figyelmeztet a Shape. Nyúlka-piszka! Ha kézzel masszírozod be a sampont a fejbőrödbe, akkor a hajad csak zsírosabb lesz, hiszen az ujjaidról faggyú kerül rájuk. Először is két percig hagyd békén a frizurát, majd a kezed helyett egy sörtés hajkefével oszlasd szét a terméket.
A King's College London Fogorvostudományi Intézetének kutatói a Human Molecular Genetics folyóiratban publikált tanulmányukban azt állítják, hogy a vesebetegség egy bizonyos típusában szenvedő betegek olyan jellegzetes arcvonásokkal rendelkeznek, amelyek jelezhetik az általuk hordozott génmutációt. Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD) a leggyakoribb genetikai alapú vesebetegségnek számít. Az Egyesült Királyságban a dialízisre szoruló betegek 10 százalékát, és a veseátültetésre szoruló betegek nyolcadát érinti. Az ADPKD-s családok közül a családok 64-85 százalékában fordulnak elő a PKD1 gén mutációi, és 15-36 százaléka hordozza az ezzel összefüggő PKD2 gén mutációit. A University College London és a Cambridge-i Egyetem kutatóinak közös kutatásából kiderült, hogy az ezeknek a géneknek a mutációival rendelkező egerek hasonló vesebetegségben szenvednek, mint az emberek. A szakértők speciális rendellenességeket mutattak ki a mutáns egerek arcvonásaiban és fogfelépítésében.
Több mint százezer embert tartottak fogva hosszabb-rövidebb ideig a barakkokban. Közülük tizenötezernek itt ért véget az élete. Ha kimondjuk a kis Vas megyei település, Ostffyasszonyfa nevét, akkor a legtöbb embernek az ottani Pannonia-Ring versenypálya, esetleg a szélerőmű, vagy az jut eszébe, hogy Petőfi töltött itt egy kis időt fiatalkorában. Pedig a falu határában található egy 6000 négyszögöles terület, ahol az első világháború alatt a monarchia egyik legnagyobb, Császári és Királyi Hadifogolytábora működött. A táborból ma már semmi sem látszik, helyét elfoglalta a hadifogolytemető. Azoknak a sírjaival, akik a táborban haltak meg. A terület, amint a tábor volt, valójában Nagysimonyihoz tartozik, csak az ostffyasszonyfai vasútállomással volt összekötve. Nézzen velünk együtt körül a hadifogolytemetőbe, a képre kattintva galéria nyílik! Garai Antal Atom A foglyok is építették Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!