Bár erről kevés szó esik, az önkormányzati választást követő kormánypárti elbizonytalanodás után idén januárban előkapott nemzeti konzultációs témákat (romák iskolai szegregációja, "börtönbiznisz") is egyértelműen a Mi Hazánktól vette át a Fidesz. A Mi Hazánk 2019-es EP-programjában ugyanis szerepelt az a követelés, hogy Magyarországot ki kell vonni az Emberi Jogok Európai Bírósága fennhatósága alól a "wellnessbörtönökkel" kapcsolatos kártérítési perekre épülő "iparág" miatt. Szintén e programban szerepelt az iskolai szegregáció követelése is. A Fidesz egyébként is megalakulása óta aktívan segíti a Mi Hazánkat a centrális erőtérrel szembeforduló Jobbikkal szemben, aminek leglátványosabb jele a Mi Hazánknak nyújtott médiahátszél. Másik ellenzéki párttal nem fordulhat elő, hogy országjárásairól és akcióiról aprólékos pontossággal számolnak be a kormánypárt által irányított országos és helyi orgánumok. Szélsőjobboldali eszmék legitimálása A Fidesz stratégiája ugyanakkor nemcsak a pártpolitikára hat, hanem a szélsőséges eszmék elfogadottságára is.
A szakember szerint egy parlamenten kívüli pártnak komoly lendületet adhat, ha valamilyen – akár társadalmi konfliktusokat generáló – politiikai... Századvég: Tovább növelte súlyát a Fidesz-KDNP Több szempontból is rendhagyó európai parlamenti választásokon vagyunk túl, melynek önmagán túlmutató jelentőségét mutatja, hogy ha alapjaiban nem is, de jelentősen átrajzolta a hazai ellenzék politikai térképét, elvetve számos lehetséges későbbi konfliktus magját. Kérdésként merül fel, hogy milyen tényezőkkel magyarázhatók a magyar eredmények, és milyen következtetéseket szűrhetünk le ezekből a jövőre, különösen a közelgő önkormányzati választásokra nézve - olvasható a Századvég Intézet legfrissebb elemzésében. A Fidesz a vasárnapi EP-választás jelentős esélyese Ismét jelentős győzelmet szerezhet a Fidesz-KDNP, az európai parlamenti választáson jóval 50 százalék feletti szavazataránnyal futhat be a kormányzó pártszövetség – derül ki a közvélemény-kutatók utolsó méréseinek összesítéséből. A második helyre a DK, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd is esélyes, az LMK és a Momentum bejutása pedig erősen kérdéses.
Az egyéb pártok között 3 százalék oszlik meg. Az adatok ismertetése után a Republikon kutatói úgy fogalmaznak, hogy "láthatjuk, hogy a fővárosiak körében az ellenzéki szavazók vannak többségben. A Momentum az elmúlt időszakban a legerősebb ellenzéki párttá tudott válni, ezzel Budapesten átrendeződött az ellenzéki térfél, a DK némileg háttérbe szorult. " A Kutyapárt eredménye a vártnál erősebb, a Párbeszéd pedig "jelentősen magasabb támogatással rendelkezik a párt Budapesten, mint országosan", ami azért lehet, mert Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnöke. Az MSZP gyengült, összellenzéki szinten a belső erőviszonyok átalakultak, az pedig nem zárható ki, hogy a 2022-es országgyűlési választások újabb mozgásokat idéznek majd elő – írták az elemzők. A vírus ellen A kutatásban – a cikkünk kezdetén említett kormány vs. Budapest harc miatt – arról is kérdezték a budapestieket, hogy mennyire vannak megelégedve a fővárosi önkormányzat, illetve a kormány tevékenységével a koronavírussal szembeni védekezést illetően.
Az ideológia szerint kettős fenyegetés ellen kell küzdeni: a külső ellenségek (például a muszlim bevándorlók) az etnikai és kulturális rendet fenyegetik, a belső ellenségek (liberálisok, melegek, abortuszpártiak) pedig a hagyományos értékrendet és a népesedést. Ez az elmélet vált mára a nemzetközi szélsőjobboldal és a magukat "szuverenistának" nevező (szélső)jobboldali populista pártok szellemi "kötőanyagává", valamint az úgynevezett extrémista terrorcselekmények fő kiváltó okává. Akár a mozgalmakat, akár a pártokat nézzük, ezek pont olyan globális hálózatot alkotnak, mint amilyenről az ellenségképeik esetében szeretnek beszélni. Még a legszélsőségesebb szervezetek esetében is egyre erősebbek a nemzetközi kapcsolatok. Magyarországon ennek úttörője a Légió Hungária. A szervezet célja az együttműködés kiépítése a régió szélsőjobboldali szervezetei között, kommunikációs és cselekvési hálózat létrehozása, hogy a sovinizmuson túllépve közösen küzdjenek a külső és belső fenyegetések ellen. Rendszeresen tartanak találkozókat, részt vesznek egymás eseményein, közös nyilatkozatokat adnak ki.
Egy valóban ellenzéki párt ilyet soha nem tenne, hiszen azonnal kiderülne, hogy melyik térfélen játszik, a Mi Hazánk esetében ez vélhetően nem szempont. Bizonyítottak persze már korábban is, a mostani eset azonban talán még szembetűnőbb, mint a korábbiak. Egyetlen nappal a megismételt választás előtt visszalépni lényegében egyenlő a beismeréssel. Az eredmények ugyanis igen szorosak voltak Szekszárdon, ezért a visszalépés komoly fegyvertény lehet a kormánypárt javára. Szükségük van arra, hogy Ács mellett a közgyűlést is a saját embereikkel töltsék fel, hiszen a gondtalan szabadrabláshoz városvezetéshez ez szükségeltetik. A többség nélkül ugyanis nehéz kétes ügyleteket lebonyolítani, amivel vélhetően a helyi jelölt is pontosan tisztában van. Ennek nem kis tétje van, hiszen ezen a két képviselői helyen múlhat a testületi többség, a két mihazánkos pedig majdnem 5 százalékot kapott október 13-án két olyan körzetben, ahol az ellenzék egyaránt kevesebb mint 2 százalékkal nyert. (444) Mi más, ha nem ez a tökéletes példája annak, hogy a Mi Hazánk a Fidesz szekerét tolja?
Mint írják, az MTA vezetése 2019. május 27-én délután kapta meg a kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet normaszövegét az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Az MTA tehát még egyszer, formális keretek között elmondhatja Palkovics minisztériumi képviseletének – adott esetben magának Palkovics Lászlónak – azt, amit már kedden jeleztek: nem fogadják el az egyoldalú, megkérdezésük nélkül hozott törvénymódosítási javaslatot, ami önkényesen elvenné az Akadémiától 15 kutatóközponját és kutatóintézetét. A tervezetről ráadásul úgy döntött a tárca, hogy Palkovics korábban állította, nem nyúlnak majd az MTA vagyonához, hiszen az a tulajdon- és jogbiztonság elvébe ütközne. A kutatóintézetek vezetősége szerdán egy állásfoglalást is elfogadott, melyben hosszasan részletezik, miért veszi semmibe a korábbi megállapodástervezet már konszenzusos részeit Palkovics minisztériuma. A felsorolt érvek között szerepel, hogy A javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek.
A pártnélküliek rendkívül passzívak, csupán 21 százalékukat érdekli annyira a politika, hogy elmenne voksolni. Az ellenzéki pártok támogatóinak átlagos aktivitása mögött nagy különbségek vannak: a DK-sok 72 százalékos részvételi hajlandóságától az LMP-sek 53 százalékáig terjed a skála. * A reprezentatív közvélemény-kutatás adatfelvételének ideje február 10-20-a, a megkérdezettek száma 1000 fő.
A Momentum az elmúlt időszakban a legerősebb ellenzéki párttá tudott válni, a DK némileg háttérbe szorult, a Párbeszéd pedig "jelentősen magasabb támogatással rendelkezik a párt Budapesten, mint országosan", ami azért lehet, mert Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnöke. A kutatásban arról is kérdezték a budapestieket, hogy mennyire vannak megelégedve a fővárosi önkormányzat és a kormány koronavírussal szembeni védekezésével. Az eredmények alapján a budapestiek 54 százaléka elégedett a Fővárosi Önkormányzat munkájával, a kormány tevékenységével 45 százalékuk elégedett, miközben közel negyedük, 23 százalék nem az. A fővárosi önkormányzattal 17 százalék elégedetlen. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd A Republikon a kutatásában azt is vizsgálta, hogyan állnak a pártok a teljes népesség körében: a kormánypártok támogatottsága Budapesten 21 százalék, őket a Momentum követi 10 százalékkal, a DK támogatottsága 7 százalék, a Kutyapárt, az MSZP és a Jobbik 3-3-3, a Párbeszéd és az LMP 2-2 százalékon áll, a Mi Hazánk támogatottsága 1 százalék.