A nikotin mérgezés tünetei az általános szimpatikus hatásban jelentkezik: szapora pulzus, magas vérnyomás, stressz-hormonok kiáramlása, hányás, hasmenés, szédülés, émelygés, fülzúgás. A szimpatikus aktivitást rövidesen sokk, majd a keringés-összeomlása követi. Ha nem áll be a halál, a nikotin hamar lebomlik, és a beteg állapota rendeződik. Mérgezés általában balesetként, ritkán kriminális vagy öngyilkossági szándékból következik be. A dohány égése során egyéb égéstermékek mellett széndioxid ( CO2) és szénmonoxid (CO) is keletkezik, mely a füst leszívásakor a tüdőbe kerül. A szénmonoxid a vér oxigénszállító hemoglobinjához 200-szor jobban kötődik, mint az oxigén. Normálisan a hemoglobinnak csak 1-2%-át foglalják le a szervezetbe bejutó vagy ott keletkező szénmonoxid (CO) molekulák. A dohányos vérében viszont ez az arány 5-15%. Az egész testre kiterjedő oxigénhiány a központi idegrendszerben többek között koncentrációs zavarokban mutatkozik. A dohány égése során ciánhidrogén is keletkezik.
A nikotin a legelterjedtebb pszichoaktív drog (függőség) és súlyos méreg: koncentráltan 20–60 mg-ja halálos. A nikotint belélegezve 7 másodpercen belül eljut az agyba, ahol látszólag javítja a koncentrálóképességet, oldja a szorongást. A nikotin emeli a pulzust és a vérnyomást, fokozza a gyomorsavtermelést, a cukoranyagcserét, a májműködést is. A cigaretta, a szivar, pipa káros hatását a dohányipar sokáig titkolni próbálta, de ma már tudományosan igazolt tény, hogy a betegek, páciensek 15–20%-a dohányzás miatt kerül betegállományba. A dohányzás első alkalommal kellemetlenségekkel jár: hányás, verejtékezés, gyengeség, fáradékonyság, émelygés stb. Azonban későbbi alkalmakkor látszólagosan kellemes lehet, például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére. Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést. A dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát átmenetileg segítheti.
A szelén természetes forrásai Főként a tengeri állatok húsa, a teljes kiőrlésű gabonafélék, belsőségek, mint a vese és a máj, kesudió, dió, rizs, napraforgómag, szárnyasok húsa, vörös húsok, tojás, tej, hüvelyesek és nem utolsó sorban a bor tartalmazza a biológiai hasznosulás szempontjából is jelentős mennységben. A tápcsatornából jó hatásfokkal szívódik fel, ennek mértéke átlagosan 50-70%. A felszívódást a fehérjében gazdag táplálkozás elősegíti, vagyis azon táplálékok, amelyek magas fehérjetartalmúak. A szelén és az E-vitamin kölcsönösen erősítik egymás jótékony hatását, míg a szelén hatásait gátolja a kén, az ezüst és az arzén. A napi szelénszükséglet meghatározása mai napig nem egységes, az Amerikai Egyesült Államokban az elfogadott RDA érték 0. 05-0, 07 mg. A szelénre vonatkozó anyagcseretolerancia szűk határok között változik, vagyis a szükséges mennyiség és a toxikus küszöbérték igen közel vannak egymáshoz. Kik számára ajánlott a szelén-kiegészítés? ● Crohn-betegség (regionális bélgyulladás) esetén, illetve minden egyéb olyan emésztőrendszeri probléma miatt, amikor a szelén felszívódása nem megfelelő, ● azok számára, akik hosszantartó súlyos gyulladással és fertőzéssel járó betegségben szenvednek, mert ez az állapot lecsökkenti a szelén mennyiségét a szervezetben, ● jódhiány esetén is hasznos lehet, mert a kutatások szerint a szelénhiány tovább rontja a jód-hiány következményeit, továbbá a szelén védelmet nyújthat a golyva (pajzsmirigy-megnagyobbodás) ellen is.
Hozzájárulhat a cukorbetegséghez is A kék fény éppen a cirkadián ritmust befolyásoló hatása miatt hozzájárulhat a cukorbetegség, illetve az elhízás kialakulásához, feltéve, hogy túl sokat kapunk belőle. Kutatások igazolják, hogy azoknak az embereknek, akiknek a cirkadián ritmusa – ami azalvásés ébrenlét idejét szabályozza – nem működik megfelelően magasabb a vércukorszintje, ami prediabéteszhez, illetve hízáshoz vezethet. Szemünk egészségére is veszélyes Mivel a szemünk önmagában nem tudja megfelelően kiszűrni, illetve blokkolni a kék fényt, a fénysugarak a szaruhártyán áthatolva eljutnak a retináig. Az University of Toledo kutatása kiderítette, hogy ez károsítja a retina fényérzékeny sejtjeit, amely a makuladegenerációhoz hasonló elváltozásokat okoz. Szintén a szemünk egészsége szempontjából rossz hír, hogy mivel a számítógép előtt ülve kevesebbet pislogunk, a szemünket fokozott terhelés éri, ami miatt hamarabb elromolhat a szemünk, gyengülhet a látásunk. Ezért is fontos, hogy a rendszeresen számítógép, illetve egyéb, képernyő előtt zajló munkát végzők speciális, sárgára színezett lencséjű védőszemüveget hordjanak.
Táplálkozás Az erős paprika jótékony hatásai Dátum: 2013. 11. 07., 14:41 Kulcsszavak: agyvérzés, Duke Egyetem, erős paprika, fibrin, kapszaicin, szívroham, termogén, WHO Nemrégiben fényt derítettek arra, hogy az erős paprikát fogyasztók körében a daganatos betegségek okozta halálozási arány a férfiak és nők körében is jóval alacsonyabb, mint azon országokban, ahol kisebb a fogyasztása, ismertette a World Health Organization (WHO). A paprikának azonban emellett számos más jótékony hatása is van… A tudósok arra is rájöttek, ha valaki a kapszaicint tartalmazó erős paprikát is fogyaszt valamilyen formában reggelire vagy ebédre, akkor az illető aznap kevesebbet eszik étkezések közben, étkezés után. A kísérletekben részt vevő emberek, akik reggelihez erős paprikát fogyasztották, kevesebbet ettek, mint más napokon. Akik például ebédkor előételnek erős paprikával fűszerezett ételt fogyasztottak, az ebédből már kevesebbet fogyasztottak, s utána is kevesebbet ettek. A paprika tehát étvágycsökkentő, ráadásul növeli az elégetett kalóriák számát, ennek oka a kapszaicin tartalom, mely olyan termogén szer, ami növeli az anyagcserét, fokozza a kalória és zsírégetést.
A szelén nélkülözhetetlen ásványi anyag, antioxidáns. A szelén igen sokoldalú szerepet tölt be életünkben, hiszen nélkülözhetetlen a növekedéshez, a termékenységhez, a máj működéséhez, a haj és a bőr karbantartásához, és a látáshoz. A szelén lassítja a szövetek öregedését továbbá szerepe van a mérgező hatású higany és arzén megkötésében is. Szervezetünkben csak nagyon kis mennyiségben fordul elő. Ennek ellenére szinte minden sejtünkben ott van, de nagyobb részt a vesében, májban, lépben, hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel. Bizonyos mennyiséghez hozzájuthatunk az elfogyasztott táplálékból, vegyes táplálkozás esetén fedezni tudjuk a szervezet szelénigényét. A táplálék szeléntartalma attól függ, hogy milyen mennyiségben tartalmazott szelént a talaj ott, ahol a növény termett vagy ahol az állatok legeltek. Nálunk a termőtalaj szeléntartalma igen alacsony. Részben önmagában is antioxidáns, másrészt viszont létfontosságú szerepet játszik egy bizonyos enzim, a glutation-peroxidáz nevű enzim működésében, amely védőhatást fejt ki a szervezetbe kerülő mérgekkel szemben.