Az ötvenes évek végén sorsa jobbra fordult, ismét írni kezdett. Megjelent az Afrikai tábortüzek (1959) című kötete, majd önéletrajzi írásai, az Ahogy elkezdődött (1961) és az Ünnepnapok (1963), újra kiadták a Csui t és korábbi könyveit. 1959-ben a fővárosba költözhetett, 1960-ban pedig hivatalos állami expedícióval Kelet-Afrikába utazhatott. Feladata az volt, hogy trófeákat gyűjtsön a Nemzeti Múzeum számára, melynek híres Afrika-kiállítása – Kittenberger Kálmán által gyűjtött anyaggal együtt – az 1956-os forradalom utcai harcai nyomán kialakult múzeumi tűzvészben elpusztult. "Bwana kelele", azaz "Csendlegyen úr" – ahogy az afrikai bennszülöttek nevezték – 1964-ben kilencedszer és egyben utoljára felesége társaságában járt a szeretett földrészen, élményeiről Denaturált Afrika című útikönyvében számolt be. Ennek megjelenését már nem érte meg, a kézirat leadása után nem sokkal, 1967. április 24-én meghalt. Halálát az utolsó afrikai útján szerzett amőbás betegség okozta, hamvai a Farkasréti temetőben nyugszanak.
1945-ben, Budapest ostromakor, teljes trófeagyűjteménye elégett, utána, mint arisztokratát deklasszálták, száműzték, kitelepítették, börtönbe zárták. Rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, de talpra tudott állni. Végül élete alkonyán ismét visszatért Afrikába"- idézte fel a rendező.
"A Zsiga ment volna, de a Széchenyi nem mehetett. " Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője. Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond 1898. január 23-án született Nagyváradon. Ükapja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, dédapja Széchenyi Lajos, a "legnagyobb magyar" Széchenyi István fivére, apja Széchenyi Viktor földbirtokos, Fejér vármegyei főispán volt. Gyermekkorát a Fejér vármegyei Sárpentelén, illetve az ausztriai és csehországi rokonok birtokain töltötte. Érettségije után, 1915-ben besorozták katonának, s 1918-ig az első világháború hadszínterein szolgált. Leszerelése után beiratkozott a budapesti tudományegyetem jogi fakultására, de egy év múlva abbahagyta tanulmányait, mert a természet, az állatvilág tanulmányozása vonzotta. 1920-tól három éven át Münchenben, Stuttgartban, Oxfordban és Cambridge-ben hallgatott zoológiát, erdészeti és mezőgazdasági előadásokat, tanulmányai befejeztével apja kőröshegyi gazdaságát igazgatta.
Értékelés: 14 szavazatból 1964 januárjában Széchenyi Zsigmond és felesége a magyar kormány megbízásából trófeagyűjtő expedíción vesz részt Kenyában, hogy kiegészítse az 1956-os forradalom idején megsemmisült múzeumi állattár anyagát. Utolsó útinaplójában (Denaturált Afrika) a 30 évvel korábbi kelet-afrikai utazása óta bekövetkezett és az aktuális úton tapasztalt óriási változásokat kritizálja és elemzi ki, megrázó módon eleveníti meg az évtizedek alatt teljesen átalakult kontinenst, az eltűnő vadállományt, a civilizáció térhódítását… A Vadonvilág nemcsak a Kilimandzsáró vidékére kalauzol el, hanem mozaikszerűen feleleveníti a legendás vadász-író-nemesember életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait az állati és emberi természet útvesztőjében. Bemutató dátuma: 2019. október 10. Egyéb epizódok: Stáblista:
A film elkalauzolja a nézőt a vadász-író utazásainak összes színhelyére (Afrika mellett Európába, Alaszkába és Indiába is). Nagy szerepet kap a filmben a magyar történelem fontos eseményeinek a bemutatása, amelyek hatással voltak a Széchenyi-életút alakulására. Így a II. világháború, a deklasszálás és kitelepítés, valamint az 1956-os forradalom. [3] Mangi néni [ szerkesztés] Az alkotók munkáját végig segítette Széchenyi Zsigmond felesége, Hertelendy Margit, Mangi néni. Az idős özvegy korábban be nem mutatott fotó- és filmfelvételeket bocsátott a készítők rendelkezésére. Emellett számtalan történettel, adalékkal, információval segítette a munkát. Mangi néni a bemutatókat is végigizgulta, és számtalan nyilatkozatot, interjút adott. [4] Az alkotók [ szerkesztés] A film rendezője Lerner János, producere Vida József és Lajos Tamás. Az operatőr és vágó Tóth Zsolt Marcell, a forgatókönyvíró Bak Zsuzsanna és Lerner János. A zenei szerkesztő Tamás Zsolt, a videografikus Mwajas Kriszta volt. Narrátorként megszólal a filmben Gáti Oszkár, Vida Péter, Nagy Zsolt, Schell Judit.
Több mint ezerdarabos trófeagyűjteménye 1944-ben, Budapest ostroma alatt – amelyet szülei Úri utcai házának pincéjében vészelt át – teljesen megsemmisült, amikor Istenhegyi úti házát bombatalálat érte. 1947-től az Országos Erdészeti Központ vadászati felügyelőjeként, 1950-től a Mezőgazdasági Múzeum szakmuzeológusaként dolgozott. Egy év múlva elveszítette állását, "osztályidegenként" kitelepítették egy hortobágyi tanyára, Polgár közelébe. 1952-ben az ÁVH Andrássy úti székházában, majd a sopronkőhidai börtönben tartották fogva, majd Balatongyörökön jelöltek ki számára kényszerlakhelyet. A helyi tanítónő házában kapott egy szobát, onnan járt át a keszthelyi Helikon Könyvtárba, ahol segédmunkaerőnek alkalmazták. Ez idő alatt készítette el a vadászati irodalom szakbibliográfiáját, és ekkor ismerkedett meg második feleségével. A legenda szerint a következő választ adta arra a kérdésre, hogy miért nem távozott külföldre, amikor még megtehette volna: "A Zsiga ment volna, de a Széchenyi nem mehetett. "
Széchenyi Zsigmond álma, hogy felesége is elkísérhesse őt afrikai útjára, végül közös életükben egyetlen egyszer teljesült. A gróf utolsó, 1963/64-es múzeumi gyűjtőexpedíciója során. Margit – vagy ahogy Széchenyi nevezte, Mangi – szuper 8-as filmen örökítette meg az útjukat. A Vadonvilág az egyetlen film, ahol ezek a felvételek láthatók, amelyeket Hertelendy Margit személyesen adott át az alkotóknak felhasználásra. Emellett számtalan és ma már felbecsülhetetlen eszmei értékkel bíró fotó tanúskodik az út szépségéről és sikereiről. A film gyakorlatilag 100 évet ölel fel és az archív felvételeknek köszönhetően ötven éve készül. Lerner János a film rendezője úgy véli, Széchenyi Zsigmondnak tetszene a film, mert az életének minden fontos állomása benne van. "Sok mindent lehet Széchenyiről tudni: az olvasóközönség ismeri a könyveit, a vadászok pedig a vadászmúltját, de az életéről viszonylag kevés dolog került eddig a nyilvánosság elé. A gróf összetett személyiség volt, de alapvetően egy vadász-író, akit a sors sok csapással sújtott.
Jegyzetek [ szerkesztés]
A főkapitányság nyomozási indított egy veszedelmes besurranó tolvaj ügyében, … 699 392 afrikavadasz 2019-05-07 21:42:35 2020-04-14 18:24:25 500 pengő jutalmat kap, aki gróf Széchenyi Zsigmond tolvaját megtalálja 189 300 afrikavadasz 2017-05-29 18:40:16 2017-07-12 22:40:33 Rövid tájékoztató az afrikai vadász és gyűjtő expedícióról II. Erzsébet - A Treetops Hotel híres vendége Denaturált Afrika, Érdekességek A brit királynő látogatása Kenyában egy fa tetejére épült szállodában. 900 1600 afrikavadasz 2017-05-23 20:12:00 2017-07-11 18:39:05 II. Erzsébet - A Treetops Hotel híres vendége Széchenyi Zsigmond egy indiai vadász szemével Denaturált Afrika, Érdekességek Kesri Singh a Tiger of Rajasthan című könyvében rövid történetet ír le Széchenyi Zsigmondról. 500 afrikavadasz 2017-05-19 08:41:28 2019-06-04 21:00:46 Széchenyi Zsigmond egy indiai vadász szemével Muki fiam - 1914. 08. 12. Levelei Széchenyi Zsigmond gyermekkori levelei. 853 1280 afrikavadasz 2017-04-15 21:34:05 2019-05-01 19:28:01 Muki fiam - 1914.
Producer: Joe Vida és Lajos Tamás Forgatókönyvíró: Bak Zsuzsanna és Lerner János Operatőr: Tóth Zsolt Marcell Vágó: Tóth Zsolt Marcell 1964 januárjában Széchenyi Zsigmond és felesége a magyar kormány megbízásából trófeagyűjtő expedíción vesz részt Kenyában, hogy kiegészítse az 1956-os forradalom idején megsemmisült múzeumi állattár anyagát. Az utazás során készült filmfelvételek valamint Széchenyi zsigmond írásai alapján készült Vadonvilág című dokumentumfilm nemcsak a Kilimandzsáró vidékére kalauzol el, hanem mozaikszerűen feleleveníti a legendás vadász-író-nemesember életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait az állati és emberi természet útvesztőjében.